Filmklub: Ken Loach: Land and Freedom

Nem egy klasszikus "szociokenloach" film, hanem egy munkáspárti angolról szól, aki egy propagandafilm hatására, érezve a helyzet történelmi jelentőségét felkerekedik, hogy a spanyol polgárháborúban harcoljon a fasiszták ellen. Loach kiválóan filmreviszi azt a törést,
amely a párizsi kömmün során jelenik meg először a történelemben és a spanyol polgárháborúban ölti egyik legintenzívebb és legijesztőbb formáját: az önszerveződő "igazi" szocialista/anarchista erőket és a pártra építő/totalitáriánus (sztálinista) kommunistákat elválasztó törést. Nem szociáldemokrácia és kommunizmus ellentétéről van szó, nem a
klasszikus reform Vs. forradalom kérdésről, hanem talán egy sokkal általánosabb kérdésről: előbb a hatalmat kell-e megszerezni s utána változtatni, vagy a változtatás söpri majd el hatalmat? De mi van ha utóbbi nem jön el soha? Vagy még általánosabban: szentesít(het)i-e a cél az eszközt?
Az alapvető különbség hogy a hatalom megszerzése által fölülről, vagy pedig a meglévő kereteket felülírva alulról kell-e megváltoztatni a világot ma is abszolút releváns, s a filmklub során eddig tárgyalt kérdéskör kapcsán vesszük gorcső alá, a fókuszt a kialakuló beszélgetés dinamikája szerint az egyén szerepére vagy az szükséges intézményekre terelve.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.